A denevérek nem madarak

A denevérek rendszertanilag az emlősök (Mammalia) osztályába tartoznak. Ők az egyedüli emlősállatok, amelyek önerőből történő aktív repülésre képesek.

A hazánkban élő denevérek nem „vérszívó vámpírok”

A Magyarországon élő 28 denevérfaj mindegyike rovarokkal táplálkozik, rengeteg szúnyogot és kártevő rovart pusztítanak el. Csupán 3 újvilági (Dél- és Közép-Amerikában élő) denevérfaj fogyaszt vért. Ezek a fajok elsősorban madarak és emlősök vérével táplálkoznak.

Nem akadnak a hajba

A denevérek nem agresszív állatok, nem támadják meg az embert. Az egyik legszélesebb körben elterjedt babona szerint a denevérek az emberi hajba beleakaszkodnak. Ez teljesen alaptalan. A denevérkutatók sokszor vizsgálják a denevéreket olyan padlásokon, barlangokban, ahol akár több száz denevér is szárnyra kap, de soha nem akaszkodnak bele a kutatók hajába.

Teljes sötétségben is mindent látnak – a fülükkel

A kisdenevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó denevérfajok az állatvilág egyik legérdekesebb és legfejlettebb tájékozódási rendszerével alkotnak képet környezetükről. Ez az echolokáció, azaz a visszhangok alapján való tájékozódás. A denevérek az emberi fül számára hallhatatlan ultrahangokat bocsátanak ki, melyek az állat környezetében lévő testekről visszaverődnek. A visszaverődő hangok alapján a denevér agya leképezi az állat környezetét. A denevérek tehát a fülükkel látnak. Az ún. nagy denevérek (Megachiroptera) rendjébe tartozó repülő kutyák, repülő rókák etc. főleg nagy szemeik segítségével tájékozódnak, de egyes nagy denevérek szintén használják az echolokációt, olyan esetekben, amikor a látásuk már nem elegendő, nyelvcsettintéseik visszaverődését használják tájékozódásra.

A denevérek védett és fokozottan védett állatok

A hazánkban élő összes denevérfaj törvényes védelem alatt áll! Több fajuk fokozottan védett, és minden fajra kiterjed több, nemzetközi védelmi egyezmény. Ezért a denevéreket bántani, elpusztítani szigorúan tilos, törvénybe ütköző cselekedet, melynek akár szabadságvesztés is lehet a büntetése.

Ha berepül a szobába a nyitott ablakon át

A denevérek főként az őszi és tavaszi vonulási időszakban búvóhelykeresés közben berepülhetnek a szobába a nyitott ablakon keresztül. Ilyenkor általában néhány perc után kirepülnek maguktól, ezt segíthetjük az ablak teljes kitárásával. Ha a denevér magától nem távozik szobából, és leszáll, egy vastag bőrkesztyűvel, vagy vastag törölközővel (ezekre azért van szükség, mert a denevér védekezésből haraphat) megfogva a szabadba kivihetjük és elengedhetjük. Ilyenkor célszerű az állatot egy kapaszkodásra alkalmas falfelületre, vagy fatörzsre helyezni, ahonnan könnyen elrepülhet.

A denevérek és a veszettség

A denevérek, mint sok más emlősállat (pl. kutya és házimacska), megfertőződhet a veszettség vírusával. Ez azonban Európában nem
veszélyezteti az embert, hiszen a betegség csak rendkívül szórványosan fordul elő, Magyarországon eddig egyetlen alkalommal mutatták ki szakemberek a jelenlétét denevérből. A veszettséget a betegség tüneteit mutató állat harapásával
terjeszti, a vírus esetlegesen sérült nyálkahártyán keresztül is bejuthat a
szervezetbe. Európában nem a denevérek, hanem a rókák és az oltatlan macskák
játsszák a járványtani szerepet a veszettség terjesztésében.